2010. január 26., kedd

minek

ha  már előjött ez az egész
. . .



nem értem..én már tényleg nem..

sokan összekeverik a fellángolást.. és a szerelmet..vagy nem értékelik eléggé..

életemben 2 szer voltam hihetetlenül szerelmes...
és büszke vagyok rá hogy nem vagyok ribi=D..mármint próbálok nem az lenni
nem sok "kaland" fűződik hozzám..de szilveszterkor sajnos annyira carpe diem hangulatba kerültem hogy engedtem valakinek..(.nem nem..nekem a szexhez szerelem kell..nem arról van szó=D)


és akit életemben akkor láttam elsőnek..és nem tudtam róla szinte semmit..rám néz és komolyan közli velem hogy : "szeretlek"
na ezen a ponton én szétröhögtem magam...


tényleg már itt tartunk?
én hiszek a varázsban...hiszem hogy a szerelem elérhet minket első látásra...
lehet túl naív vagyok..és túlságosan elránt az álmodozós énem...ami a romantikát igenis igényli..


és tényleg hol is a romantika?

de az biztos nehezen mondom ki azt a szót...mert komolyan gondolom..és nem akarok vele dobálózni mint egy hülyeséggel....mert nekem nem az..és van súlya...

emlékszem...
kimondtam..
nem hallottam...pedig szólt a zene
lelassult minden
és azt hittem elájulok...de gyorsan magához húzott...és megmentett


ezt az érzést sem adnám oda semmiért...

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése